A dohányzásról való leszokás három módja
A dohányzás a legnagyobb elkerülhető egészségi kockázat az EU-ban, mely évente A munkahelyeknek és a munkahelyi egészségügyi programoknak lehetőségük van aktívabb szerepet vállalni a dolgozók leszokásának segítésében.
Összesen Néhány kivételtől eltekintve — mint például néhány tagállam vendéglátóiparában — a munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy senki ne legyen kitéve dohányfüstnek a munkahelyeken. Az expozíció megszüntetése jobb egészségi állapothoz vezet mind a dolgozók, mind a munkáltatók között, valamint javul a munkateljesítmény is.
10 tipp a dohányzásról való leszokáshoz
Table 1. Chemicals of tobacco smoke having adverse health effects Forrás: Hoffmann és Hoffmann alapján módosítva [1] A dohányfüst számos mérgező és a dohányzásról való leszokás három módja [1] [2] vegyületet tartalmaz. Ilyenek például az ammónia, a nitrogén oxidok, szerves savak, kéndioxid és különféle aldehidek, melyek szem és légúti irritációt okozhatnak. Néhányuk csökkenti a légutak tisztító funkcióját. Az es évek végén, a környezeti dohányfüst volt a második leggyakoribb foglalkozási eredetű rákkeltő expozíció a napsugárzás után az Európai Unióban [3].
- Hogyan lehet ellenőrizni a dohányzást leszokót
- A koncentráló készség csökkenése, 2 hét Ingerlékenység, izgatottság, szorongás, 4 hét Alvási problémák, 1 hét Emésztési zavarok, székrekedés, 4 hét Fel kell készíteni a környezetet is a leszokásra.
- Tüdőrák a dohányzásról való leszokás után
A dohányfüstben található kilenc vegyi anyag [2]nevezetesen a benzol, kadmium, arzén, nikkel, króm, 2-naphthylamine, vinilklorid, 4-aminobifenyl és berillium egyes kategóriájú bizonyított emberi rákkeltőnek van besorolva. A dohány-specifikus nitrózaminok a dohány gyártása és a dohányzás során alakulnak ki.
Többségüknél kimutatták a rákkeltő hatást kísérleti állatokban.
Több, mint harmincöt féle polyciklikus aromás szénhidrogént PAH találtak a dohányfüstben, sok rendelkezik rákkeltő potenciállal. A dohányfüst karcinogén nehézfémeket, mint pl. A dohányfüst számos a szaporodásra ismerten káros vegyületet tartalmaz, mint például szén-monoxidot, szén-diszulfidot, nikotint, kadmiumot és ólmot. A PAH-ok hatással lehetnek a fejlődésre és a szaporodásra [4].
A dohányfüst nikotint tartalmaz, ami a legerősebb függőséget okozó addiktív hatású anyag.
SZÍVDERÍTŐ A tudomány állása szerint így lehet leszokni a cigiről
A nikotin, a szén-monoxid és a nitrogén-monoxid szív-és érrendszeri hatással rendelkezik. A szén-monoxid hatására a vérben kialakuló karboxi-hemoglobin csökkenti a hemoglobin oxigén-szállító kapacitását. Összefüggésben van az alacsonyabb születési súllyal és a korai halálozással is [10]. Ezen kívül, az ETS-ben található kisméretű szálló por angol rövidítéssel: PM szem és légúti károsodásokhoz vezetnek, mint például az irritáció.
Rák Statisztikailag szignifikáns összefüggést találtak a dohányosok házastársai esetében a tüdőrák kialakulásának kockázata és a dohányzó házastárs által kibocsátott ETS között. Ebből adódóan le lehet vonni a következtetést, hogy azok esetében, akik sohasem gyújtottak rá az ETS expozíció a tüdőrák kialakulásának az egyik oka [2]. Bár az ETS-sel kapcsolatos többletkockázat kicsi, a dohányfüst mégis fontos környezeti karcinogénmert a füstnek kitett személyek száma magas. A dohányfüst expozíciónak tulajdonítható tüdőrákos esetek száma évente 1,3 relatív kockázatot feltételezve megközelítőleg az EU-ban [11].
Az ETS expozíciónak kitett sohasem dohányzók mellrák kialakulási kockázatával kapcsolatban a bizonyítékok nem egyértelműek [2]. Tíz eset-kontroll vizsgálatból négy tanulmányban találtak statisztikailag szignifikánsan emelkedett kockázatot. A dohányfüst expozíció és az orrgarat-rák, orrüregi rák, orrmelléküregrák, méhnyak-rák, gyomor-bélrendszer rákja, továbbá az egyéb rákformák közötti összefüggésekre vonatkozó adatok ellentmondóak és ritkák.
Munkavégzés közben az ETS-sel egyidőben bekövetkező egyéb rákkeltő expozíciót is figyelembe kell venni. Azon dohányosoknál, akik azbeszt expozíciónak is ki vannak téve, nagyobb eséllyel alakul ki tüdőrák, mint a külön azbeszt és külön dohányfüstnek kitett egyéneknek összesen [12].
Leszokna a dohányzásról? Módszerek, amik beváltak
Ezen túlmenően, fontos a munkáltató felelőssége, ha a munkahelyén és nem az otthonában dohányfüstnek kitett, nemdohányzó munkavállalónál tüdőrák alakul ki. Szív-és érrendszeri betegségek A dohányzó házastárs miatti dohányfüst expozíció összefügg a szívbetegség kialakulásának megnövekedett kockázatával.
Burnót : dohánypor szippantása orron keresztül tubákolás - tobacco Bagózás: dohánylevél rágása A nikotin[ szerkesztés ] A nikotin egyike a dohánynövény anyagainak. Képlete: C10H14N2. Levegőn megbarnuló, lúgos kémhatású, erősen csípős ízű, olajos folyadék.
Bizonyítottan szignifikáns dózis-válasz kapcsolat van az expozíció intenzitása és a relatív kockázat mértéke között. Egystroke-on átesett beteg között végzett esetkontroll tanulmány szerint azok a férfiak, akik dohányfüst expozíciónak voltak kitéve 2,1-szer nagyobb esélyük volt a stroke-ra, mint azoknak, akiket nem ért dohányfüst expozíció.
Légúti fertőzések A dohányfüst expozíció gyermekek esetében növeli a légúti fertőzésekre való fogékonyságot [18].
Az invazív pneumococcus fertőzés 2,5-szer nagyobb valószínűséggel gyakrabban fordul elő a dohányfüst expozíciónak kitett nemdohányzóknál, mint azon nemdohányzó kontrolloknál, akiket nem ért expozíció. Dózis-válasz kapcsolat figyelhető meg a dohányzásról való leszokás három módja dohányfüst expozíció időtartama és az invazív pneumococcalis betegség kialakulásának kockázata között.
Felnőtteknél a dohányfüst expozíció összefüggésben van a meningococcus okozta megbetegedések kialakulásának kockázatával [8]. Asztma és COPD Az ETS expozíció gyulladásos és irritatív reakciókat vált ki a légutakban, melyek légúti tünetekhez és a tüdő funkcióvesztéséhez vezetnek [5][7].
A légutak mukociliaris tisztítómechanizmusának károsodása és az immunológiai védőmechanizmusok meggyengülése növeli a légúti fertőzésekre való fogékonyságot. Másrészt az ismétlődő fertőzések hajlamosítanak a COPD kifejlődésére. Továbbá a korai életkorban megjelenő dohányfüst expozíció miatt bekövetkező tüdőfunkció vesztés a felnőtt korban kialakuló tüdőbetegségek kialakulásának kockázatát növeli [19][8].
A foglalkozási eredetű dohányfüst expozíció és a légúti tünetek, úgymint köhögés, köpetürítés, légszomj, szemirritáció és megfázásos tünetek között bizonyítottan van összefüggés és dózis-válasz kapcsolat [20][21][22]. Reprodukciós egészség A dohányfüst expozíció a terhes nemdohányzó nőknél is alacsony születési súlyt eredményez, ami szorosan kapcsolódik a károsodott egészségi állapothoz [10][23]. Szakirodalmi áttekintések alapján, [10][24] a súlycsökkenés 25g és g között változik.
Az alacsony születési súly erősen összefüggésben van a születés körüli halálozással. Egy metaanalízis szerint, a környezeti fülmágnesek a dohányzási utasításoktól expozíciónak kitett nők körében nagyobb a dohányzásról való leszokás három módja jönnek világra alacsonyabb születési súllyal, veleszületett rendellenességekkel, hosszabb testhosszal, kisebb fejkörfogattal és alacsony születési súllyal születő gyermekek [26][27].
Globális és EU-s intézkedések a dohányzás-járvány ellen A dohányra vonatkozó szigorú törvényi szabályozás fontos intézkedés a dohányzás okozta ártalmak és a dohányfüst expozíciójának csökkentése érdekében [28][29]. Az összes munkahelyre, beleértve az éttermeket és bárokat, vonatkozó törvényhozás a legfőbb eszköz a munkavállalók foglalkozási eredetű ETS a dohányzásról való leszokás három módja elleni védelemben. A vendéglátóipar aggodalmát fejezte ki a szigorú dohányzási jogszabályok miatt, mivel féltek az ügyfelek elvesztésétől.
10 tipp a dohányzásról való leszokáshoz
Friss tanulmányok ugyanakkor kimutatták, hogy a füstmentes jogszabályok nem okoztak gazdasági hátrányt az éttermeknek és bároknak Írországban vagy az Egyesült Államok azon tagállamaiban, ahol tanulmányok készültek. Expozíciós idő becslés alapján New York-ban ez az idő dohányzás nehéz leszokni a fórumról 12,1 óráról 0,2 órára csökkent [36]. A cikk megírásának idejéig ország írta alá és ratifikált országban jogilag kötelező erejű.
Cikk [39].
Az iránymutatásoknak megfelelően mindenkit meg kell védeni a dohányfüsttől, minden beltéri helyiségnek füstmentesnek kell lennie és törvényi szabályozás szükséges ahhoz, hogy elérjék a célt, ami a teljesen füstmentes beltéri környezet. EU — a helyzet ban Az EU Tanácsa elfogadott egy Ajánlást a Füstmentes Környezetre vonatkozóan, ami arra hívja fel a tagállamokat, hogy biztosítsanak hatékony védelmet az ETS expozícióval szemben a beltéri munkahelyeken, a beltéri közösségi helyeken, a tömegközlekedési eszközökön és egyéb nyilvános helyeken [40].
A lakosság hét százaléka esetében ez a helyzet napi egy vagy több órán át fennáll.