Antidepresszánsok segítenek e a leszokásban,
Áttörés a leszokásban [origo] Amerikai kutatók azt remélik, hogy a jövő gyógyszereinek köszönhetően sokkal Antidepresszánsok segítenek e a leszokásban lesz leszokni a dohányzásról. Mivel azonban a gyógyszerek minden dohányosra másként hatnak, először e különbség genetikai alapjait kell azonosítani.
Pennsylvaniai kutatók szerint már a nem túl távoli jövőben sikerülhet azonosítani azokat a dohányosokat, akik gyógyszerek segítségével a többieknél sokkal könnyebben leszokhatnak a dohányzásról.
A pszichoterápia is sokat segíthet Antidepresszánsok segítenek-e a leszokásban, Veszélyes hatását találták az antidepresszánsoknak hu Tartalom Törvény határozza meg, hogy mely gyógyszer-hatóanyagok vethetőek be első, második és harmadik vonalban, ha egy adott betegség - kiegészítő terápiaként - gyógyszeres kezelést is igényel.
A kérdés vizsgálatát eddig nehezítette, hogy a Antidepresszánsok segítenek e a leszokásban minden dohányosnak más-más mértékben nyújthatnak segítséget. Ha sikerül genetikai magyarázatot találni erre a jelenségre, a jövőben sokkal hatékonyabb gyógyszereket lehet bevetni a nikotin elleni küzdelemben.
Antidepresszánsok segítenek-e a leszokásban Az antidepresszánsok segítenek leszokni a dohányzásról, Segít a lelki betegségen a gyógyszer? Mi történik veled, amikor abbahagyja a dohányzást? Segít a lelki betegségen a gyógyszer?
Életbe vágó kérdések Az Amerikai Rákkutató Társaság San Franciscó-i konferenciáján Caryn Lerman ismertette első eredményeit, amelyek akár arra is magyarázatot nyújthatnak, miért oly nehéz bizonyos embereknek megszabadulni a cigarettától. A kutatónő - A University of Pennsylvania rákkutató központjának vezetője - azt vizsgálta, milyen hatással van a bupropion nevű antidepresszáns a leszokni igyekvő dohányosok szervezetére.
Úgy véli, eredményei segítségével megmutatható, hogy mely dohányosok esetében járhat a gyógyszeres kezelés nagyobb eredménnyel. Gének és csoportok A kutatók rendszeres dohányost napi adag: legalább fél doboz vizsgáltak meg, akiket két csoportra osztottak. Az egyik csoport tagjainak egy bupropion elnevezésű erős dopamin-gátló hatású antidepresszáns készítményt adtak, míg a kontrollcsoport semmiféle gyógyszert nem fogyasztott.
Korábbi kutatások elárulták, hogy az agyi nikotin-anyagcserében jelentős szerepet játszanak a citokróm p enzimcsaládba tartozó enzimek. A "CYP család" enzimei a sejtek belső membránrendszerében termelődnek, és a szervezet méregtelenítésében játszanak kitüntetett szerepet.
Mintegy 60 alapformát, és több száz genetikai változatot ismerünk, ami azt jelenti, hogy nem rendelkezünk ugyanolyan enzimállománnyal, azaz más-más mértékben vagyunk fogékonyak a szervezetbe kerülő különböző méreganyagokkal szemben.
A mutáció hatásai Lerman a vizsgálat során a kontrollcsoportban és a gyógyszerkezelt csoportban egyaránt kétféle személyeket hasonlított össze.
A két csoport tagjainak sejtjeiben található citokróm-enzimek CYP2B6 nevű génje - az ember törzsfejlődése során bekövetkezett mutáció következtében - eltér egymástól.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatással van a gyógyszer az egyik, illetve másik génváltozattal rendelkező személyek esetében. A nikotinfüggőségben egyébként a CYP2A6 elnevezésű gén poliformizmusa is szerepet játszik, de míg ennek hatása főleg a májban érzékelhető, a CYP2B6 géné az agyban jelentkezik.
Antidepresszánsok segítenek e a leszokásban, A hivatalos Drogmentes Világért Alapítvány weboldala, az antidepresszánsok hatásai Problémája van a gyógyszerével? Gondban van? Segítséget vár?
A kontrollcsoporton belül az ilyen mutációval rendelkező személyek 26 százalékkal kisebb arányban voltak képesek leszokni a dohányzásról, mint azok, akik nem rendelkeztek a genetikai sajátossággal.
A bupropionnal kezelt csoport esetében úgy tűnt, a gyógyszer csökkenti a mutáció hatását, amennyiben enyhíti a cigaretta iránti égető vágyakozást. Ez a hatás elsősorban a nők esetében volt érzékelhető.
A vizsgált személyek 59 százaléka nő volt - a kutatók egyelőre nem találtak magyarázatot erre a nemek közti különbségre.
Lerman megjegyezte, hogy bár a dopamin és a szerotonin jelentős szerepet játszanak a függőségi hajlam növelésében általában, számára mégis gyümölcsözőbbnek tűnik azokra a génekre koncentrálni, amelyek éppen a nikotin-anyagcserében játszanak kiemelt szerepet. Lerman figyelmeztetett, hogy a vizsgálatok még korai szakaszukban vannak, és nem kívánt részletesebben nyilatkozni az eredmények publikálása előtt.
Rámutatott a kutatás eddigi korlátaira, többek közt a család-alapú elemzések hiányára, az etnikai tényezők alacsony ismertségére, és a megfelelő kezelési dózis pontos megállapításához szükséges további vizsgálatokra.
Amennyiben eddigi eredményeink megerősítést nyernek, akkor forradalmi áttörés várható a gyógyszeres kezelés áttörő sikerében.